- 4.1 IZRAEL, MINT AZ UTOLSÓ IDŐK FŐSZEREPLŐJE
- 4.2 AZ ÖSSZEGYŰJTÉS
- 4.3 ANTISZEMITA KERESZTÉNYSÉG
- 4.4 KONFLIKTUS IZRAEL ÉS AZ ISZLÁM VILÁG KÖZÖTT
- 4.5 KATONAI SZÖVETSÉG IZRAEL ELLEN
- 4.6 ISTEN BEAVATKOZÁSA AZ IZRAEL ELLENI HÁBORÚBA
- 4.7 2023. OKTÓBER 7.
- 4.8 A BÉKE ESÉLYEI
- 4.9 A ZSIDÓ TEMPLOM ÚJJÁÉPÍTÉSE
4.1 IZRAEL, MINT AZ UTOLSÓ IDŐK FŐSZEREPLŐJE
Érdemes összevetni a bibliai próféciákat a már megtörtént történelmi eseményekkel, illetve azokkal, amelyek éppen most zajlanak. A Biblia többezer éves próféciáinak nagy része ugyanis már beteljesült, más részük pedig napjainkban teljesül be, mondhatni az orrunk előtt, anélkül, hogy a világ nagy része érdemi figyelemmel kísérné azokat. S nem utolsó sorban, a Biblia abba is betekintést enged, hogy mi vár még az emberiségre a jelen világkorszak utolsó éveiben, a nem is olyan távoli jövőben.
A bibliai próféciák azt ígérik, hogy az utolsó idők eseményeinek egyik főszereplője Izrael lesz. Csakhogy a zsidó állam közel 2000 éven át nem létezett, így sokak számára nem tűnt igazán valószínűnek az Izraellel kapcsolatos próféciák beteljesülése, és így az utolsó idők eljövetelének közelsége sem. Izrael azonban 1948-ban újraalakult.
A történelemben példa nélküli, hogy egy nemzet, amely mindenféle más kultúrájú, nyelvű és vallású nép közé szóródott szét, 2000 évig fennmaradjon, s azután ismét összegyűljön és államot alapítson. Izrael esetében azonban minden Isten ígéretei szerint történt. Az Ószövetségi prófétákon keresztül előre figyelmeztette Izraelt, hogy ha a törvényeit elhagyva más népekkel keverednek, azok isteneit tisztelik és ugyanazokban a bűnökben élnek, akkor leveszi róluk a védelmét és szétszórja őket az idegen népek közé. Ám egyúttal azt is megígérte, hogy nem felejtkezik el végleg a velük kötött szövetségről, s végül újra összegyűjti őket ugyanazon a földön:
És megtudják a nemzetek, hogy az ő vétke miatt vitetett fogságra Izrael háza, mivelhogy elpártolt tőlem, s én elrejtettem arcom tőle; azért adtam őt ellenségei kezébe, és hullottak el fegyver miatt mindnyájan. Azért így szól az Úr Isten: Most már hazahozom Jákob foglyait, és megkegyelmezek Izrael egész házának, s féltő szerelemre gyulladok szent nevemért. Mikor visszahozom őket a népek közül, és egybegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megszentelem magamat bennük sok nép szeme láttára. És megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, ki fogságra vittem őket a nemzetek közé, majd egybegyűjtöttem őket földjükre, és senkit közülük többé ott nem hagyok. (Ezékiel 39:23, 25, 27-28)
Mindez pedig pontosan így is történt: nem csak szétszóratásról, hanem összegyűjtésről szóló próféciák is pontról pontra teljesültek.
Izrael szétszóratásának első szakasza i.e. 720 körül zajlott, amikor közülük tíz törzset asszírok hurcoltak el. Őket ma is elveszett tíz törzsként emlegetik, mivel további sorsukról, hollétükről szinte semmit nem tudni. A maradék két törzset i.e. 586-ban babiloniak igázták le és telepítették át Babilonba, de onnan ez a két törzs 70 évnyi fogság után még visszatérhetett Izraelbe, pontosan úgy, ahogyan azt Isten előre megígérte a próféciákon keresztül.
A szétszóratás a Római Birodalom idején folytatódott: i.sz. 70-ben a római elnyomás elleni zsidó felkelés elbukott, s a túlélő zsidók közül sokaknak menekülniük kellett az országból. 135-ben az újabb Róma elleni szabadságharc megint csak vereséggel végződött, s ekkor ismét sok zsidót száműztek, illetve rabszolgának adtak el. A rómaiak az elűzött zsidók helyére más népeket telepítettek, a térséget pedig átnevezték, a Palesztina nevet adva neki.
A területet azután 640-ben Mohamed próféta követői foglalták el, elterjesztve az iszlám vallást. 1099-ben a katolikus keresztesek ugyan visszafoglalták a Szentföldet, de 1260-ra ismét arab kézre került, majd 1517-től a török uralommal végleg elmélyült az iszlám a térségben. Új állam azonban nem jött létre a területen, egészen Izrael 1948-as újraalakulásáig.
4.2 AZ ÖSSZEGYŰJTÉS
A Biblia az egyetlen könyv, ami évezredekkel ezelőtt kijelentette, hogy Izrael újra létezni fog, és a zsidók visszatérnek a Szentföldre. Isten megígérte, hogy a világ minden tájára szétszóródott népet újra össze fogja gyűjteni atyáik földjére:
Szólj nekik: Ezt mondja az Úr Isten: Íme, én fölveszem Izrael fiait a nemzetek közül, akik közé mentek, és egybegyűjtöm őket mindenfelől, és beviszem őket az ő földjükre. És egy néppé teszem őket azon a földön, Izraelnek hegyein… (Ezékiel 37:21-22)
A mai Izrael létezése hatalmas bizonyíték arra, hogy Isten nem felejtkezik meg az ígéreteiről, s egyben az első számú garancia is arra, hogy a jövőre vonatkozó többi bibliai prófécia is szó szerint be fog teljesülni.
Izrael összegyűjtése az I. világháború után kezdődött el. A törökök ugyanis ekkor, német szövetségként, többek között Palesztinát is elvesztették, s a terület brit kézre került. Palesztina ekkor ritkán lakott, nagyrészt megművelhetetlen területekből állt, kb. 500 ezer arab és 90 ezer zsidó lakossal. A brit fennhatóság idején lehetőség nyílt a világban szétszóródott zsidók számára a visszavándorlásra. A II. világháború idején azután ez a folyamat, a náci üldözés miatt különösen felgyorsult: a zsidók ekkor ezerszám menekültek az Óhazába. A zsidó bevándorlás nyomán kialakult arab-zsidó konfliktust egy idő után Nagy-Britannia képtelen volt kezelni, így lemondott Palesztina felügyeletéről. Ezután 1947-ben az ENSZ megszavazta a terület felosztását egy független palesztin és egy független zsidó államra. A döntést azonban a környező arab országok nem fogadták el. Amikor 1948-ban Izrael kikiáltotta függetlenségét, a szomszédos arab országok (Egyiptom, Libanon, Szíria, Jordánia és Irak) megtámadták. Valóságos csoda volt, hogy az újjászületett kicsi állam meg tudta védeni magát a több irányból érkező, hatalmas létszámfölényű támadással szemben. Az elhúzódó harcok során a palesztin lakosság nagy része elmenekült az országból. A háború egy évvel később fegyverszünettel zárult, melynek során megállapodás született Izrael határairól.
Izrael megalakulásakor a visszatelepülő zsidók többségének nem volt vagyona, és átmeneti táborokban laktak. Mégis, a lakatlan, sivatagos és mocsaras területekből, ahová letelepedtek, mára virágzó államot tudtak kialakítani, a világ egyik legkorszerűbb mezőgazdaságával. Ez a föld évezredekkel korábban még csodálatosan termő föld volt, de miután Isten megelégelte, hogy a népe hátat fordított neki, és emiatt szétszórta őket a világban, a föld is terméketlenné vált utánuk. Isten azonban megígérte, hogy a zsidók hazatérésével párhuzamosan nemcsak a velük való kapcsolatát, de a termőföldet is helyreállítja Izraelben:
És laktok azon a földön, melyet adtam atyáitoknak, és lesztek nekem népem s én leszek nektek Istenetek. És megtartalak titeket minden tisztátalanságotoktól, és előhívom a gabonát és megsokasítom azt, és nem adok reátok éhséget. És megsokasítom a fa gyümölcsét és a mező termését, hogy többé ne viseljétek az éhségnek gyalázatát a nemzetek között. És megemlékeztek gonosz útjaitokról és cselekedeteitekről, melyek nem voltak jók, és megutáljátok magatokat vétkeitek és utálatosságaitok miatt. (Ezékiel 36:28-31)
Nagyon sokan települtek haza az ország újjászületése óta, Izrael lakossága ma már közel tízmillió fő. Az elmúlt évtizedekben a föld minden szegletén antropológiai és genetikai kutatások sorát végezték el az eltűnt tíz törzs leszármazottainak felkutatására. Sikeres kutatások zajlottak Európában, Ázsiában, Amerikában és Afrikában is. Az izraeliek hazaköltöztetéséről és a társadalomba való beilleszkedésükről Izrael állama gondoskodik. A bibliai próféciák szerint a jövőben mind a tizenkét törzs leszármazottjai hazatérnek majd.
4.3 ANTISZEMITA KERESZTÉNYSÉG
Az emberek nagy része – köztük sajnos sok keresztény – nem fogadja el, amit a Biblia mond Izraelről, illetve a zsidókról. Az a kifogásuk, hogy miért éppen Izraelt választotta volna Isten népéül, vagy miért csak őket. Fontos tudni, hogy kezdetben Istennek nem volt választott népe, a lehetőség tehát adott lett volna mindenki számára. Végül Isten egy olyan embert választott, Ábrahámot (eredeti nevén Ábrám), aki hűséges volt hozzá, s az ő leszármazottait tette népévé.
Több ezer évvel ezelőtt szövetséget kötött Ábrahámmal, s egy nagy földterületet adott neki és utódainak örök birtokul:
E napon kötött az Úr szövetséget Ábrámmal, ezt mondva: A te magodnak adom ezt a földet Egyiptomnak folyóvizétől fogva, a nagy folyóig, az Eufrátesz folyóvízig. És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek neked Istened, és a te magodnak te utánad. És adom neked és a te magodnak te utánad a te bujdosásod földjét, Kánaánnak egész földjét, örök birtokul; és Istenük leszek nekik. (I. Mózes 15:18, 17:7-8)
Ábrahámtól a fia, Izsák örökölte az Ígéret földjét, majd annak fia, Izrael (másnéven Jákob), végül annak fiai, s a későbbi tizenkét törzs.
Sajnos vannak antiszemita keresztények, akik azt hiszik, hogy az Újszövetségben Isten elvetette a zsidókat és a helyükre a keresztényeket emelte. Ez azonban nem igaz, Isten a Bibliában több helyen egyértelmű kijelentést adott Izrael népével kapcsolatban:
Ha az ő fiai elhagyják az én törvényemet, és nem járnak az én végzéseim szerint; Ha az én rendeléseimet megtörik, és meg nem tartják az én parancsolataimat, akkor vesszővel látogatom meg az ő bűnüket, és vereségekkel az ő álnokságukat, de az én kegyelmemet nem vonom meg tőle, és az én hűséges voltomban nem hazudom. Nem töröm meg az én szövetségemet, és ami kijött az én számból, el nem változtatom. (Zsoltárok 89:31-35)
Valóban igaz tehát, hogy Izrael gyenge volt és elbukott, s emiatt szórta szét őket Isten a világban. Ám aki úgy gondolja, hogy emiatt Isten elvetette a választott népét, és a rájuk vonatkozó ígéreteit visszavonta, az hogyan lehet biztos abban, hogy a keresztényekre vonatkozó ígéreteit viszont be fogja tartani? Hiszen mi is gyengék vagyunk, mi is sokszor elbotlunk. Szerencsére Isten nem ember, hogy ne tartsa be az ígéreteit. Soha nem fogja elhagyni sem a zsidókat, sem pedig a keresztényeket. A zsidók Isten természetfeletti segítségének köszönhetően élhetnek ismét Izraelben, nem lehet tehát elvitatni tőlük, hogy ők Isten választott népe.
Sokan abba sem gondolnak bele, hogy a kereszténység kialakulása éppen a zsidókon keresztül történt. Hiszen Jézus maga is zsidó volt, és a követői is, akik a tanításait hirdetni kezdték más népeknek. Isten már az Ábrahámnak tett ígéretében kimondta, hogy az ő utódjain keresztül áldja majd meg a nemzeteket – akik viszont átkozzák őt, azok átkot vesznek magukra:
És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz, megátkozom azt: és megáldatik benned a Föld minden nemzetsége. (I. Mózes 12:3)
A magukat kereszténynek valló emberek tehát jól teszik, ha nem gyűlölik azokat, akiket Isten áldani akar, mivel ugyanaz az ígéret, amit Ábrahám kapott, a fián, Izsákon keresztül annak fiára, Izraelre öröklődött:
Átkozott, aki téged átkoz, és aki téged áld, legyen áldott. (1. Mózes 27:29)
4.4 KONFLIKTUS IZRAEL ÉS AZ ARAB VILÁG KÖZÖTT
A jelenlegi Izrael töredéke annak a földterületnek, amit Isten Ábrahámnak ígért annak idején. Az ország területe Magyarország negyedét sem éri el. Olyan kicsi, hogy alig védhetőek a határai és a légtere, miközben körülveszi egy nála 600-szor nagyobb iszlám világ.
Izrael 1948-as újjászületése után az arab országok nem fogadták el az ENSZ döntését a külön zsidó és palesztin államról, ezért azóta több háborút is indítottak Izrael ellen. Ám a háborúkkal az arab fél épp az ellenkezőjét érte el, mint amit akart: Izraelt egyszer sem sikerült legyőzniük, a harcok során pedig újabb területek kerültek Izrael kezébe. Izrael 1967-ben elfoglalta Egyiptomtól a Sínai-félszigetet és a Gázai övezetet, Jordániától Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet, Szíriától pedig a Golán-fennsíkot. Ezen terültek nagy részét a későbbi béketárgyalások során visszaadta, csak a Golán-fennsík maradt Izrael kezében, Ciszjordánia pedig izraeli katonai ellenőrzés alatt maradt, a Palesztin Hatóság irányításával. Így Izraelbe belülről is arab fennhatóságú terület ékelődik. A Gázai övezetben pedig Izrael kivonulása után 2007-ben a Hamasz radikális terrorszervezet került hatalomra.
A palesztin terroristák tömeggyilkos támadásai miatt Izrael biztonsági védőfallal választotta el magát a palesztin területektől. A Hamasz azonban új stratégiát talált ki: beton alagutakat építettek Gázából Izrael területe alá, és a terroristáik ezeken keresztül hatoltak be Izraelbe. Ezeket a támadó alagutakat Izrael végül felderítette és megsemmisítette, így azóta a Hamasz a Gázán belüli, többszáz km-es alagút hálózatának kiépítésén dolgozott. Az alagút rendszeren keresztül oldották meg a kiterjedt terrorista hálózatuk irányítását, s ez tette lehetővé a légi megfigyeléssel nem észrevehető csapatmozgásokat, illetve a rakéták, fegyverek rejtett raktározását is.
A Hamasz a világ felé mindig is védtelen, elnyomott áldozatnak tüntette fel Gázát, mint akiknek az alapvető szükségletekre sincs anyagi forrásuk. A Gázában tapasztalható nyomorért pedig Izraelt tette felelőssé. Pedig a különböző országoktól és szervezetektől érkező humanitárius és fejlesztési támogatásoknak köszönhetően a Hamasz a hatalomra kerülése után évente többszáz millió dolláros büdzsével rendelkezhetett. Csakhogy azt sajnos nem a gázai lakosság érdekében használták fel, hanem fegyverkeztek – és alagutakat ástak. Csak a betonalagút hálózat kiépítése több mint egymilliárd dollárba került. A Gázában tapasztalható nyomorért tehát sosem Izrael volt a felelős.
A Hamasz azonban tudja, hogy Gázán a világ szeme, és ezt ki is használják arra, hogy a közvéleményt Izrael ellen fordítsák. Sajnos kezdettől nagyon sikeres propagandát folytattak, a Gáza elleni támadások alkalmával a médiát ellátták palesztin áldozatokról készült felvételekkel. A BBC elemzése szerint azonban ezeknek a drámai fotóknak a nagy része nem is Gázában készült, hanem az iszlám dzsihádisták Szíriában vagy Irakban elkövetett kegyetlenkedéseit ábrázolták. A Hamasz propagandája mégis olyan sikeres volt, hogy a világ mindig Izraelt vádolta, ha katonai válaszlépéssel viszonozta a palesztin terrorista támadásokat és rakétázásokat.
Amiatt pedig, hogy valóban vannak ártatlan palesztin áldozatok, éppen a Hamasz okolható, mivel a harcok során a palesztin lakosságot használják élő pajzsként azzal, hogy bázisaikat lakóépületek, kórházak, iskolák alá telepítik. Így bármilyen pontosan céloz Izrael, elkerülhetetlen, hogy a válaszcsapások civil épületeket is érintsenek. Izrael azonban minden olyan támadás előtt, melyet civilek lakta területen kénytelenek végrehajtani, előre figyelmezteti a civil lakosságot, hogy legyen idejük elhagyni a területet. A Hamasz viszont sok esetben a lakosság útját állta, nem engedte távozni őket, egyrészt azért, hogy hátha így Izrael nem fog támadni, másrészt azért, hogy ismét a világ elé tárhassák az ártatlan civil áldozatokat bemutató fotóikat.
1973-ban volt az utolsó olyan háború, mely során több arab ország együttesen támadta meg Izraelt, azóta Izrael már többükkel békeszerződést kötött. Több muszlim állam számára Izrael még mindig politikai ellenfél, de közvetlen háborút nem akarnak vele, ehelyett a háttérből végzik Izrael ellenes tevékenységüket. Anyagilag támogatják pl. a Hamasz törekvéseit, vagy segédkeznek az Izrael ellenes propaganda terjesztésében. Leginkább Katar finanszíroz olyan ügyeket, mint a részrehajló tudósításairól elhíresült Al Jazeera tv, a "palesztin ügy"-től hangos internetes tartalmak, vagy az Izrael ellenes oktatás a nyugati egyetemeken.
Állami szinten ma egyedül Irán az a közel-keleti hatalom, amely nyíltan Izrael megsemmisítését hirdeti, és katonailag is konfrontálódik vele. Ezt többnyire ő sem közvetlen háborúval teszi, hanem fegyvereket, pénzt, kiképzést, technológiát biztosít különböző terrorszervezeteknek, mozgalmaknak, mint amilyen a Hamasz Gázában, a Hezbollah Libanonban, vagy a Húti mozgalom Jemenben. Nyilvánosságra került pl., hogy pár héttel a Hamasz 2023. október 7-i támadása előtt több száz palesztin terrorista kapott kiképzést Iránban. Ezért van az, hogy újabban Izrael a fegyveres konfliktusokat főként nem országokkal, hanem inkább terrorszervezetekkel vívja. Ám a háttérben Irán régóta igyekszik atomfegyvert előállítani, és nem kétséges, hogy ha ez sikerülne, akkor használná is. Fő célpontja Izrael és az USA lenne. Az atomfegyver használatától a jelenlegi atom hatalmakat alapvetően az tartja vissza, hogy jól tudják: a válaszcsapás szinte azonnal érkezne feléjük, így egy atomtámadással végülis saját magukat is megsemmisítenék. Irán vezetői azonban a radikális iszlám öngyilkos mentalitásával rendelkeznek, így nem jelentene problémát számukra a halál, a lényeg az, hogy az ellenség is megsemmisüljön. Izrael és az USA ezért mindent megtesz azért, hogy a jelenlegi iráni rezsimet, illetve az atomfegyverkezést leállítsa. Ha diplomáciai eszközökkel és gazdasági szankciókkal nem megy, akkor katonai úton.
4.5 KATONAI SZÖVETSÉG IZRAEL ELLEN
A Biblia szerint az utolsó időkben lesz egy olyan időszak, amikor Izrael már békében él, ám egy több nemzetből álló, hatalmas katonai koalíció váratlanul megtámadja. A háború vezetője Góg, egy fejedelem, azaz mai értelemben egy nagy hatalmú politikai vezető. A próféciában a támadó nemzetek az ókori nevükön szerepelnek, így nem lehet teljes pontossággal meghatározni, hogy az ellenséges szövetség tagjai mely mai népekkel, területekkel azonosíthatók:
Embernek fia! vesd tekinteted Góg ellen, Magóg földjén, Mések és Tubál legfőbb fejedelme ellen, és prófétálj róla. Perzsák, szerecsenek, líbiaiak vannak velük, mindnyájan pajzzsal és sisakkal; Továbbá Gómer és minden serege, Tógarma háza messze északról minden seregével, sok nép van veled. Állj készen, és készülj fel, te és a köréd gyűlt egész sereg, és legyél a vezérük. Sok idő múlva kirendeltetsz: esztendők végén bevonulsz a földre, amely a fegyvertől már megnyugodott, melynek lakói sok nép közül gyűjtettek egybe Izrael hegyeire… És ezt mondod: Felvonulok a védtelen föld ellen; rátámadok azokra, akik békében és biztonságban élnek, mindannyian városfalak nélkül laknak, sem zárjuk, sem kapujuk nincs. És eljössz helyedről, a messze északról te és sok nép veled, lovon ülők mindnyájan, nagy sokaság és hatalmas sereg. És feljössz az én népem, Izrael ellen, mint a felleg, hogy beborítsd a földet, az utolsó időkben lesz ez... (Ezékiel 38:2, 5-8, 11, 15-16)
Sokféle elmélet született arra, hogy a próféciában felsorolt ókori népek mely mai országoknak felelhetnek meg. A fejtörést főként az okozza, hogy ezeknek a népeknek egy része az idők során elvándorolt az őshazájából, így nem lehet tudni, hogy az eredeti, vagy a későbbi élőhelyüket kellene figyelembe venni az országok meghatározásánál. A legpontosabb képet talán akkor kapjuk, ha azt az időpontot vizsgáljuk, amikor Ezékiel próféta Góg-Magóg háborúról szóló próféciája született, vagyis azt keressük, hogy az i.e. 6. században hol éltek ezek a népcsoportok. Az így elkészült térképen jól látszik, hogy a leírt támadás során Izraelt minden irányból körbeveszik majd az ellenséges erők, valamint az is kiderül, hogy a támadó felek Oroszország kivételével mind iszlám nemzetek lesznek.
Góg tehát egy olyan befolyásos vezető lesz, aki képes összehangolni az orosz és iszlám érdekeket, és egyesíteni az iszlám világ nagy részét – Törökországot, Iránt és Észak-Afrikát – egy Izrael elleni háborúhoz.
Érdekes megfigyelni, hogy több iszlám nemzet: Egyiptom, Szíria és Irak, akikről szintén azt feltételeznénk, hogy részt vennének egy Izrael elleni nagyszabású támadásban, nem szerepelnek a támadók sorában. Valószínűleg az azt megelőző békekötést ezek az országok nem akarják majd felrúgni. Bár nem világos, hogyan lesz ez lehetséges, hiszen a prófécia szárazföldi hadműveletet ír le, s szárazföldi úton az ellenséges koalícióban felsorolt országok csakis Egyiptomon, Szírián és Irakon keresztül tudják megközelíteni Izraelt.
A prófécia említ olyan nemzeteket is, akik nyilvánosan bírálják majd a Gógot, amikor az felvonul a seregeivel, de nem próbálják őt megállítani. A felsorolás alapján ők a térség korabeli kereskedő népei, "gazdasági nagyhatalmai":
Séba, Dedán és Társis kereskedői és minden fiatal oroszlánja ezt mondják neked: Csak nem rabolni jöttél? Azért gyűjtötted össze a seregedet, hogy prédát ejts? Hogy elvigyél ezüstöt és aranyat, elvegyél jószágot és vagyont, hogy nagy zsákmányra tegyél szert? (Ezékiel 38:13)
A valódi motivációjuk nem egyértelmű. Kereskedelmi partnerek lévén, jól ismerik Izrael gazdagságát, s úgy tűnik, mintha csak nyereségvágyból, az Izraellel való kereskedelmi kapcsolat elvesztése miatt aggódnának, nem pedig magáért Izraelért, s az ott élőkért. Mindenesetre megállapítják a nyilvánvalót: ez nem egy "szent háború" vagy politikai rendezés, hanem egyszerű rablóhadjárat.
4.6 ISTEN BEAVATKOZÁSA AZ IZRAEL ELLENI HÁBORÚBA
A Biblia leírásából kiderül, hogy amikor a hatalmas Góg-Magóg koalíció megtámadja Izraelt, akkor Isten be fog avatkozni a háborúba Izrael oldalán, s végül a támadó sereg teljesen megsemmisül. A prófécia részletesen leírja az eseményeket. Azon a napon hatalmas földrengés lesz Izraelben, ami káoszt okoz a támadók soraiban, mivel hegyek és kősziklák omlanak le körülöttük. A többnemzetiségű seregek rémületükben és a zűrzavarban a zsidók helyett egymást kezdik el gyilkolni. Eközben valamilyen járvány is tizedeli a támadó csapatokat, elképzelhető, hogy esetleg olyan biológiai-, vagy vegyi fegyverekkel semmisítik meg egymást, amiket Izrael ellen akartak bevetni. A pánik akkor válik teljessé, amikor kő nagyságú jégdarabok, majd tűz és kénkő kezd esni az égből. A kén egy gyúlékony ásvány, ami kékes lánggal ég, és fojtogató, mérgező gázt áraszt. A megolvadt kén pedig úgy folyik, mint a láva, mindent felégetve, amihez hozzáér. Végül mindenki számára egyértelművé válik, hogy Isten volt az, aki mindezt cselekedte a támadókkal:
És azon a napon, amikor Góg eljön Izrael földje ellen, ezt mondja az Úr Isten, felszáll haragom orromban. És féltő szerelmemben, izzó haragomban szólok: Bizony azon a napon nagy földindulás lesz Izrael földjén. És megremegnek előttem …mindenféle állat és minden ember a föld színén; és leszakadnak a hegyek, és leesnek a meredek kősziklák, és minden fal a földre omlik. És előhívom ellene minden hegyem felől a fegyvert, ezt mondja az Úr Isten; egyiknek fegyvere a másik ellen fordul. És ítéletet tartok felette járvánnyal és vérrel; és ömlő záporesőt, jégeső köveit, tüzet és kénkövet, mint esőt zúdítok rá és seregére s a sok népre, amely vele lesz. És megmutatom nagyságomat és szentségemet, és kijelentem magam a nemzetek sokasága előtt, hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr! (Ezékiel 38:18-23)
A prófécia szerint a háború végére annyi áldozat lesz, hogy hét hónapba telik, mire a zsidók eltemetik a halottakat Izraelben. A fegyverek megsemmisítése pedig hét éven keresztül fog zajlani:
És kimennek Izrael városainak lakói, és feltüzelik és felégetik a fegyvereket, a kis és nagy pajzsokat, az íjakat és a nyilakat és a botokat és dárdákat, és tüzelnek velük hét évig. És fát nem hordanak a mezőről, sem az erdőkről nem vágnak, hanem a fegyverekből tüzelnek… És lesz azon a napon, hogy adok Gógnak helyet, hol temetője legyen Izraelben, a vándorok völgyét keletre a tengertől, el fogja zárni a vándorok útját; ott temetik el Gógot és minden sokaságát, és nevezik Góg sokasága völgyének. És eltemeti őket Izrael háza, hogy a földet megtisztítsa, hét álló hónapig. És temetni fog az ország egész népe… (Ezékiel 39:9-13)
Azok, akik most úgy hiszik, hogy Isten szakított a zsidókkal, és helyettesítette őket az egyházzal, a Góg-Magóg háborúba való beavatkozása után megértik majd, hogy ha Ő szövetséget köt valakivel, akkor nem szegi meg az adott szavát. Az egész világ számára egyértelmű lesz, hogy a Biblia Istene létezik, és többé nem hagyja magára Izraelt. Sőt, beteljesíti Izrael 12 törzsének összegyűjtését, fel fogja fedni az elveszett tíz törzs hollétét is, és ők is haza fognak térni Izraelbe:
És megtudja Izrael háza, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, attól a naptól fogva és azután. És megtudják a nemzetek, hogy az ő vétke miatt vitetett fogságra Izrael háza, mivelhogy elpártolt tőlem, s én elrejtettem arcom tőle; azért adtam őt ellenségei kezébe, és hullottak el fegyver miatt mindnyájan. Azért így szól az Úr Isten: Most már hazahozom Jákob foglyait, és megkegyelmezek Izrael egész házának, s féltő szerelemre gyulladok szent nevemért. Mikor visszahozom őket a népek közül, és egybegyűjtöm őket ellenségeik földjeiről, akkor megszentelem magamat bennük sok nép szeme láttára. És megtudják, hogy én vagyok az Úr, az ő Istenük, ki fogságra vittem őket a nemzetek közé, majd egybegyűjtöttem őket földjükre, és senkit közülük többé ott nem hagyok. És többé el nem rejtem arcomat tőlük, mivelhogy kiöntöttem lelkemet Izrael házára, ezt mondja az Úr Isten. (Ezékiel 39:22-23, 25, 27-29)
A prófécia alapján nem lehet egyértelműen meghatározni, hogy mikor lesz a Góg-Magóg háború. Ám az bizonyos, hogy az esemény feltétele egy előzetes béke időszak, így ez a támadás csak azután következhet be, ha Izrael és az arab nemzetek már békét kötöttek egymással – még ha ez egyesek részéről csak látszat béke lesz is.
Van olyan vélemény is, miszerint a Góg-Magóg háború nem jövőbeni eseményt ír le, hanem már valamikor a múltban megtörtént. Ennek azonban maga a prófécia mond ellent, hiszen nyilvánvalóvá teszi, hogy "esztendők végén", "az utolsó időkben" fog megtörténni ez a támadás Izraelben, "melynek lakói sok nép közül gyűjtettek egybe", vagyis amikor Izrael újra megalakul. Igaz, hogy a prófécia leírása egy régmúltbeli csata képeit jeleníti meg, hiszen manapság a harcokban nem használnak lovakat, pajzsot, íjat, nyilat vagy dárdát. Erre többféle magyarázat létezhet. Egyrészt, érthető lenne, hogy az i.e. 6. században Ezékiel próféta a látomásában látott mai fegyverek leírására csak a korabeli szavakat tudta használni, hiszen a mai szavakat nem ismerte, és még csak nem is látott hasonlót sem azokhoz a fegyverekhez, amiket le kellett írnia. Az sem kizárt, hogy a támadást megelőző béke időszakban kivonják a fegyvereket a forgalomból, és emiatt a támadók kénytelenek hagyományos, fából készült fegyvereket használni. Hiszen már maga a támadás módja is hagyományos: nem rakéta- és drón támadásokról olvashatunk, hanem a helyszínre érkező hadseregről, ami manapság nem megszokott. A fegyverek nélküli béke időszak megmagyarázná azt is, hogy miért teljesen védtelen Izrael a támadással szemben, s csakis Isten segítségével tud megmenekülni. Egy másik elmélet szerint pedig a katonai koalíció résztvevői nem hivatalos hadseregek lesznek, azaz nem maguk a felsorolt országok támadják meg Izraelt, hanem az érintett országokból származó civil hadseregek, netán olyan terrorista csoportok, akik nem jutnak drága fegyverekhez, így kénytelenek azzal harcolni, amijük van.
4.7 2023. OKTÓBER 7.
2023. október 7-én a Gázát irányító Hamasz terrorszervezet váratlanul betört Izraelbe, és lerohanta a határmenti telepek civil lakosait. A támadás előkészítése valahogy úgy történhetett, ahogyan majd a Góg-Magóg háborút készítik elő: a Hamasz hosszabb időn keresztül megjátszotta, hogy békére törekszik Izraellel, de valójában a háttérben a támadás részletein dolgoztak. Megdöbbentő, de a Hamasz oldalán sok gázai civil is részt vett a támadásban. Több mint 1100 zsidót mészároltak le. Nőket, gyerekeket erőszakoltak meg, csonkítottak meg. Sok embert agyonlőttek, felrobbantottak, élve elégettek. Sok áldozat utólagos azonosítását csak régészek segítségével tudta elvégezni az izraeli hatóság. A rémtetteikről maguk a terroristák készítettek videó felvételeket, melyeket büszkén közzé is tettek az interneten. Mindezeken felül, a Hamasz és kísérőik mintegy 250 túszt, köztük időseket és kisbabákat is Gázába hurcoltak.
Izrael az odaérkező külföldi újságíróknak megmutatta az érintett helyszíneket, hogy saját szemükkel lássák a tényeket. Ezután pedig az ENSZ vizsgálóbizottsága hivatalosan is megállapította, hogy a Hamasz fegyveresei szexuális erőszakot és szexuális kínzást alkalmaztak.
A támadás után a palesztin lakosság a terroristákat ünnepelte. Gázában partikat, győzelmi felvonulásokat tartottak, és a közösségi médiában gúnyolódtak a zsidó áldozatokon. Ciszjordániában mindenfelé Hamasz zászlókat tűztek ki az utcákon.
Izrael ezután ellentámadást indított a Hamasz ellen a Gázai övezetben. A nyugati országok közvéleménye és politikusai ekkor, feledve az izraeli áldozatokat, Izrael ellen fordultak. Mindenfelé palesztin párti tüntetések indultak, és a múlt század óta nem tapasztalt zsidó ellenesség lángolt fel világszerte, zsidókat vertek meg, vagy tiltottak ki boltokból, éttermekből és egyéb nyilvános helyekről.
A tüntetéseken előszeretettel használják: "a folyótól a tengerig, legyen szabad Palesztina" szlogent. Nem biztos, hogy a nyugati tüntetők is tisztában van ennek a palesztinoktól átvett szlogennek a jelentésével, ha mégis, akkor az nagy baj. Ugyanis az említett "folyó" a Jordán folyó, a "tenger" pedig a Földközi-tengert jelenti, s akik ismerik a térképet, tudják, hogy ez a két víz határolja Izraelt keletről és nyugatról. Vagyis a palesztinok részéről ez a teljes zsidó állam felszámolását jelenti, a zsidó lakosság megölésével vagy elűzésével.
A világ ellenségességét főként a Hamasz szítja ugyanazzal az Izrael ellenes propagandával, amit már a háború előtt is sikerrel végzett. Tudják, hogy mindenki Gázára figyel, és ezt ki is használják. Gázában nincsenek külföldi újságírók, így csak olyan információk kerülhetnek ki onnan, melyeket a Hamasz jóváhagy. A recept mindig ugyanaz: Izraelt olyan szörnyetegnek bemutatni, aki kiéhezteti és lemészárolja a gázai civileket. Ennek következtében Izraelt már egyenesen népirtással vádolja a világ.
Nem vitás, hogy a gázai lakosság éhezik, ám a Hamasz ezért kizárólag Izraelt állítja be felelősnek. Holott az izraeli hadsereg példátlan mértékű segítséget nyújt az ellenséges gázai lakosságnak. Amikor pl. azt látták, hogy a Gázába érkező segélyszállítmányokat a Hamasz lefoglalja magának, illetve pénzért árusítja a civileknek, akkor Izrael ellenintézkedésként, a Hamaszt megkerülve, amerikai alapítvány közreműködésével kezdte szétosztani a segélyszállítmányokat, hogy azok valóban el is jussanak az éhező civilekhez.
A világ felé olyan kommunikáció megy ki az éhezés súlyosságáról, mely sokszorosára nagyítja a valóságot. A Hamasz olyan felvételeket tesz közzé, melyek valójában a világ más, éhezés sújtotta részein készültek, valamint bizonyítottan felhasznált AI által alkotott képeket is.
A Hamasz ugyanígy manipulálja a megjelenő tartalmakat a fegyveres harcok palesztin áldozataival kapcsolatban is. A közösségi oldalakra felkerült videókon több esetben nem halott gyerekek szerepeltek, hanem felöltöztetett bábuk. A nyilvánvaló trükkök ellenére a nyugati sajtó és a politikusok továbbra sem kérdőjelezik meg a Hamasztól kapott információkat, hanem változtatás nélkül közzé teszik azokat. Pedig már az ENSZ-nek is feltűnt, hogy a Hamasz által közölt halálozási adatok túl szabályosan emelkednek, a háború intenzitásától függetlenül. Ezért felülvizsgálták, és erősen lecsökkentették a Gázai övezeti harcok során meghalt nők és gyermekek számát.
Fontos megemlíteni, hogy a Hamasz Gázában már kisiskolásokat is az Izrael elleni harcra képez, és be is vetik őket éles helyzetben, pl. felderítésre, lőszerek szállítására. Pontosan tudják, hogy az izraeli hadsereg őket nem bántja, mivel betartják a nemzetközi jogot.
A valós palesztin áldozatok számát Izrael a harcok során mindig megpróbálja minimalizálni, ám ez nehezen kivitelezhető, mivel a Hamasz a földalatti bázisait lakóépületek, kórházak, iskolák alá építette, élő pajzsként használva a civileket. Az egyik legnagyobb terrorközpontot pl. Gáza legnagyobb kórháza alatt találták meg. Így bármilyen célzottan támad Izrael, nem lehet elkerülni a civil épületeket. Ennek tudatában az izraeli hadsereg a támadások előtt mindig előre figyelmezteti a palesztin lakosságot, hogy hagyják el a területet, ám ezt a Hamasz sok esetben megakadályozza. Az még véletlenül sem jutott a Hamasz eszébe, hogy a Gázai lakosságot a harcok elől a Gáza alatt húzódó hatalmas alagút hálózatában rejtse el, sőt egyenesen arra szólítja fel őket, hogy saját testükkel védjék az épületeket az izraeli légicsapások ellen. Az ilyen helyzetekből pedig mindenképpen Izrael jön ki rosszul, hiszen, ha a jelenlévő civilek ellenére mégis támadnak, akkor ismét lehet őket népirtással vádolni, ha pedig nem támadnak, akkor a Hamasz örülhet.
4.8 A BÉKE ESÉLYEI
A 2023 október 7-i terrortámadást megelőző időszakban Izrael a béke megteremtésén dolgozott. A Hamasz elhitette velük, hogy ők is ugyanezt teszik, ám a háttérben a támadást készítették elő. A nyugati világ azonban még mindig nem érti, hogy a Hamasz részéről a konfliktus nem a vitatott területekről szól, hanem a vallásuk írja elő nekik Izrael megsemmisítését. Úgy hiszik ugyanis, hogy a várva várt messiásuk csak a zsidók kiirtása után jön el. Alapító okiratukban szerepel ez a Mohamedtől származó idézet: "Az Ítélet Napja nem jön el addig, amíg a muszlimok nem harcolnak a zsidók ellen és meg nem ölik őket; a zsidók kövek és fák mögé fognak rejtőzni, és a kövek és fák azt mondják majd: Ó muszlim, ó Allah szolgája, egy zsidó rejtőzik mögöttem; gyere és öld meg!". Nyilvánvaló tehát, hogy a Hamasz nem fog békét kötni, maximum egy vereség utáni látszat békét, amíg újra meg nem erősödik a szervezet.
A palesztinok azt követelik, hogy Izrael mondjon le az 1967-es háború során elfoglalt területekről, és jöjjön létre egy önálló palesztin állam. Sokan a világ politikusai közül támogatják ezt a tervet, mivel úgy gondolják, hogy az önálló állam kielégítené az arab igényeket, minden probléma megoldódna, és végre béke lenne. Pedig egyértelmű, hogy ez sem teremtene békét, mivel a palesztinok hosszú távú célja nem az önálló állam, hanem Izrael teljes felszámolása. Azért követelik az 1967-ben elfoglalt területeket, mert akkor Izrael a legkeskenyebb részén csak tizenöt km széles maradna, így katonailag szinte védhetetlenné válna, akár kis hatótávolságú rakétákkal is támadható lenne. Ez a palesztin területi követelések valódi célja.
Ezt a történelmi előzmények is bizonyítják. Amikor 1947-ben az ENSZ kimondta a terület felosztását egy önálló palesztin és egy önálló zsidó államra, akkor a döntést az arab oldal nem fogadta el, hanem megtámadták Izraelt. Pedig az ENSZ tervezete szerint a most vitatott területek Palesztinához tartoztak volna. Másrészt, 1967-ig palesztin fennhatóság alatt álltak az említett területek, az arab oldal mégis háborút indított Izrael ellen. Ha Izrael visszaadná az akkor elfoglalt területeket, akkor onnan ismét háborút tudnának indítani ellene.
A palesztinoknak vannak egyéb elfogadhatatlan követelései is. Ragaszkodnak pl. ahhoz, hogy Kelet-Jeruzsálem legyen az új államuk fővárosa. Izrael azonban nem akar lemondani ősi fővárosáról és a szent helyeihez való hozzáférésről. Fontos itt tisztázni, hogy ennek a palesztin igénynek nincs se vallási, se történelmi alapja. Jeruzsálem az arabok számára nem jelentett szent földet, a Korán még csak nem is említi a várost. Politikailag sem számított fontos városnak soha az iszlám birodalmakban: az évszázadok során egy arab népnek sem jutott eszébe, hogy Jeruzsálemet fővárosának válassza. A palesztinok is csak azóta követelik ezt, amióta Jeruzsálem ismét Izrael fővárosa.
Nem elfogadható továbbá az a követelés sem, hogy azoknak a palesztinoknak és leszármazottaiknak, akik 1948 óta elhagyták Izraelt, biztosítsák a visszatérés jogát vagy ennek anyagi kompenzációját. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy akár több millió palesztin települne Izraelbe, ami alaposan felborítaná az ország zsidó/arab lakossági arányát, majd pedig a természetes népesedés nyomán Izrael nagyon hamar arab többségű országgá válna. A visszatérési jogot kiváltó anyagi kompenzáció pedig sok milliárd dollárra tehető.
Izrael már bizonyította, hogy észszerű keretek között hajlandó lett volna kompromisszumokra a békéért, a korábbi béketárgyalások során az arab követelések 90%-át elfogadta. 2005-ben önként kivonult olyan területekről, amiket az arab fél a tárgyalások során magának követelt, emiatt 25 zsidó települést ürítettek ki, sok ezer zsidónak kellett elhagyni az otthonát. Izrael elítélt terroristákat is szabadon engedett, akik izraeliek elleni gyilkosság miatt voltak börtönben. A kiszabadult terroristákat a Palesztin Hatóság hősként ünnepelte. Az arab oldal ellenségeskedése pedig az engedmények ellenére sem csillapodott.
A palesztinoknak sosem állt szándékában Izraellel békét kötni, sőt, a palesztin vezetők azt is világossá tették, hogy ha létrejön a palesztin állam, nem fogják hagyni, hogy zsidók éljenek a területükön. Fontos itt megjegyezni, hogy nem is minden palesztin szeretne külön államban élni. Amikor pl. Izrael felvetette, hogy a békéért cserébe átadna többségében palesztinok lakta településeket, akkor az ott élő palesztinok tiltakozásába ütköztek. Többségük ugyanis továbbra is szívesebben élne a "megszálló" Izraelben, mint a jövendőbeli Palesztinában. Hiszen Izrael a környező arab országokkal ellentétben demokratikus állam, és az ott élő palesztinoknak ugyanolyan jogaik vannak, mint a zsidó lakosoknak. Szabadon gyakorolhatják a vallásukat, és jogosultak az izraeli szociális ellátásra. Ők szeretnék mindezt megőrizni akkor is, ha létrejön a Palesztin állam. Egyrészt a magasabb életszínvonal miatt, másrészt azért, mert ismerik a palesztin biztonsági szerveket, és nem vágynak azok fennhatósága alatt élni.
4.9 A ZSIDÓ TEMPLOM ÚJJÁÉPÍTÉSE
A Biblia szerint az utolsó időkben a zsidók felépítik majd a harmadik Templomukat Jeruzsálemben. Közel 2000 évvel azután, hogy a Római Birodalom lerombolta az előző Templomot, s a római uralom elől elmenekülő zsidók szétszóródtak a világban, Izrael állama ma újra létezik, s a zsidók végre ismét a bibliai földön élhetnek, így nem csoda, hogy napirendre került a Templom felépítésének kérdése.
A szent helyre azonban a 7. században két iszlám mecset épült: a Szikladóm és az al-Aksza-mecset. A palesztinok az új zsidó Templom építésének gondolata miatt fenyegetve érzik a mecseteket, pedig Izrael már bizonyította, hogy nem fenyegeti őket lerombolással. Az 1967-es háború óta ugyanis a terület újra Izraelhez tartozik, mégsem nyúlt senki a mecsetekhez azóta sem. Sőt, Izrael meghagyta muszlim irányítás alatt a Templom-hegyet, annak ellenére, hogy így paradox módon, az Izraelhez tartozó szent helyen hosszú évtizedeken át csak muszlimok gyakorolhatták a vallásukat, a zsidók és a keresztények még csak nem is imádkozhattak ott. A palesztinok ennek ellenére még többet követeltek: a Templom-hegy teljes lezárását a zsidók elől. A Hamasz a 2023. október 7-i támadásnak az "al-Aksza áradás" nevet adta, ezzel is demonstrálva, hogy mennyire aggódnak a mecsetek biztonságáért. Végül Izrael 2026-ban hivatalosan feloldotta a Templom-hegyi imádkozás korlátozását a zsidók és keresztények számára is, megmutatva ezzel, hogy nem hajlik meg a Hamasz terrorja előtt.
A palesztinok a 20. század elején még minden további nélkül elismerték, hogy a mecsetek helyén egykor a zsidó Templom állt, ma azonban már tagadják ezt a világ előtt, s az ezzel kapcsolatos régészeti leleteket igyekeznek eltüntetni.
Az első Templomot még Salamon király építette i.e. 586-ban. Ezt a babiloniak rombolták le, a zsidók nagy részét pedig elhurcolták. 70 év múlva a zsidók hazatérhettek, s ekkor építették a második Templomot, amit aztán Heródes király újjáépített, kibővített. Ezt rombolták le végül a rómaiak i.sz. 70-ben. Mára csak a Templom-hegyet övező Nyugati fal egy része maradt meg, amelyet Siratófalnak is neveznek.
A szakemberek még ma is egyetértenek abban, hogy a Templomot és az azt körülvevő falakat – így a Nyugati falat is – Heródes építette, a palesztinok szerint azonban a Templom nem létezett, a fal pedig az al-Aksza mecset része, ahová annak idején Mohamed próféta kikötötte a lovát. Sajnálatos módon ez a történelem hamisító nézet egyre inkább elfogadott a nyugati országokban is. Ezek után a többi történelmi eseményt is újra lehet gondolni, hiszen, ha nem volt Templom, akkor Heródes király nem épített semmit, s a rómaiaknak nem volt mit lerombolni. A Siratófal pedig csak azért állt ott, hogy Mohamednek legyen hová kikötnie a lovát, ha arra jár.
Egy másik sokat vitatott téma a Frigyláda, mely valószínűleg valahol a Templom-hegy mélyén rejtőzik. A Frigyláda a legnagyobb értékű tárgy, amit valaha ember készített. Olvashatjuk a Bibliában, hogy milyen ereje van: városfalakat döntött le, hadseregeket futamított meg. A helye a Templomban a Szentek Szentje nevű, arannyal borított teremben volt, s biztonsági okokból egy ugyanolyan termet építettek a föld alá is, ahová aztán a Frigyládát leeresztették még az első Templom lerombolása előtt, és valószínűleg azóta is ott van. 1981-ben az izraeli vallásügyi minisztérium munkatársai megpróbálták felkutatni a Frigyládát, ezért behatoltak a Templom-hegy mélyébe, abba az irányba, ahol a feltételezések szerint a Szentek Szentje állt. Azonban végül a muszlim hatóságok tiltakozása miatt fel kellett adniuk a keresést. A muszlim hatóságok pontosan attól tartanak, hogy a Frigyláda létezése beigazolódhat, hiszen ha a Frigyláda létezik, akkor a Templom is létezett, nem tagadhatják tovább a világ előtt. Azóta kutatók már hangradar méréseket is végeztek, és megállapították, hogy mélyen a hegy alatt ismeretlen üregek helyezkednek el. Bárhol is van most a Frigyláda, Isten nyilván nem hagyja, hogy megtalálják, míg a Templom ismét fel nem épül, hiszen csakis ott helyezhető el, az új Szentek Szentjében.
A Biblia állítja, hogy a Templom újra állni fog az eredeti helyén, de azt senki nem tudja, hogyan lesz ez lehetséges. Egyes vélemények szerint a Góg-Magóg háborút kísérő hatalmas földrengésben romba dől majd a két iszlám mecset, és így szabaddá válik a terület a templomépítésre. Mások úgy gondolják, hogy szintén a Góg-Magóg háború miatt a palesztinok is felismerik, hogy Izrael Istene az igaz Isten, és ők maguk teszik lehetővé, hogy a zsidók felépítsék a harmadik Templomukat.
Addig is, amíg valamilyen módon olyan helyzet alakul ki, mely lehetővé teszi a harmadik Templom építését, a zsidó rabbik által alapított Templom Intézet évtizedek óta a templomépítés előkészítésén dolgozik. A Szentírás alapján megrajzolták a Templom terveit, előkészítették a szükséges alapanyagokat, újra alkották a hajdani bútorokat, használati tárgyakat, papi öltözeteket, és a papi családból származókat folyamatosan készítik fel a templomi szolgálatra. Azonban még egy dolog hiányzik ahhoz, hogy a majdani új Templomban elindulhasson a papi szolgálat: a templomi szolgálathoz a papoknak rituálisan tisztának kell lenniük, ehhez pedig szükséges a Bibliában említett vörös tehén hamva. Jelenleg Izraelben aktívan keresik és tenyésztik az erre alkalmas, teljesen vörös és hibátlan állatokat. A várakozás szerint a vörös tehén felbukkanása fogja jelezni azt, hogy a Templom építése elindul.