- 2.1 A VÉG KEZDE
- 2.2 A HÉT ÉV NYOMORÚSÁG KEZDETE
- 2.3 AZ ELRAGADTATÁS – MILLIÓK ELTŰNÉSE
- 2.4 AZ ELRAGADTATÁS NAPJAI
- 2.5 KÖZEL VAN, DE MIKOR?
2.1 A VÉG KEZDETE
A világvége igen népszerű téma napjainkban. A nagyközönség falja a globális katasztrófavíziók különböző megfilmesített változatait. A meteorcsapásokról, özönvizekről és földrengésekről szóló apokalipszis filmek nagy tömegekre vannak hatással.
A világvégével kapcsolatos fóbiák megdöbbentő tragédiákat is okoztak már. 2000-ben pl. nagyon sokan öngyilkosok lettek azért, hogy "megmeneküljenek a megsemmisülés előtt álló földről".
A világ egyik napról a másikra való megsemmisülésének gondolatát sokan a Bibliából eredeztetik, mivel az Apokalipszis szó a Bibliához köthető: ez a Szentírás utolsó fejezetének a címe görögül. Valójában azonban a XVI. századi asztrológus, Nostradamus jövendölései ültették a köztudatba a világvége gondolatát, 2012-ben pedig a maja kultúra jóslatainak hatására várták sokan a világ megsemmisülését - szerencsére ismét alaptalanul.
A
bibliai Apokalipszis szó a közhiedelemmel ellentétben nem világvégét jelent,
hanem eljövetelt, felfedést, láthatóvá válást. A Biblia tehát nem a világ
megsemmisülését ígéri, hanem egy nagyon nehéz, de átmeneti krízis időszak után
beköszöntő új világkorszakot. Ez a korszakváltás pedig nem egyik napról a
másikra történik majd, hanem egy eseménysorozatról van szó.
2.2 A HÉT ÉV NYOMORÚSÁG KEZDETE
A próféciák szerint az utolsó időkben több háború is zajlik majd a világban, melyeket súlyos gazdasági válságok, járványok és természeti katasztrófák kísérnek. Mindezek jelzik majd, hogy az emberiség a jelenlegi földi élet utolsó éveibe lépett. A Biblia a jelenlegi világkorszak utolsó hét évét a nyomorúság időszakának nevezi, utalva ezzel a korszak körülményeinek és eseményeinek súlyosságára:
Hallanotok kell majd háborúkról és háborúk híréről: meglássátok, meg ne rémüljetek; mert mindezeknek meg kell lenniük. De még ez nem a vég. Mert nemzet támad nemzet ellen, és ország ország ellen; és lesznek éhségek és döghalálok, és földindulások mindenfelé. Mindez pedig a sok nyomorúságnak kezdete. (Máté 24:6-8)
A második világháború óta viszonylag békés időszakot élt meg a föld, azonban napjainkban ismét egyre több háború zajlik a világban. A föld országai fegyverkeznek, újabb világháború kitörésére készülnek. Nyilvánvaló, hogy egy harmadik világháború már nem annyi áldozattal jár majd, mint az első kettő. Az atomhatalmak árnyékában nem sok jóra számíthatnak azok az országok sem, akik nem kívánnak beszállni a háborúba. Valószínűleg Isten beavatkozása nélkül az emberiség kiirtaná önmagát egy újabb világháborúval.
Környezetünkben egyre sűrűbben tapasztalhatóak természeti csapások is. Napjainkban egy év alatt több csapás éri az emberiséget, mint a múlt században egy évtized alatt összesen. Minden hónapra jutnak nagyerejű földrengések, tornádók, hurrikánok. Az özönvízszerű esőzések egész országrészeket öntenek el, házak ezreit teszik lakhatatlanná. Erdőtüzek, földcsuszamlások, vulkánkitörések követik egymást. A rendkívül súlyos jégesőkről már nem is beszélve: nem szokatlanok már a háztetőket átszakító jégdarabok sem.
Az is látható, hogy a háborúk és a természeti katasztrófák pusztítása milyen hatással van a gazdaságra. Milliókat tesznek hajléktalanná, és egész országok gazdaságát süllyesztik évekre káoszba. De mindezek nélkül is van elég nyomorúság a földön. Hihetetlen, de a statisztikák szerint világ szinten közel annyian haltak éhen az utóbbi száz évben, mint a megelőző két évszázadban együttvéve.
Emellett az egyre fejlettebb orvostudomány ellenére, több millió ember halálát okozva, mindig nagy pusztítást végeznek az újabb és újabb járványok, mint a spanyolnátha, a HIV, a H1N1 vagy a COVID-19. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a felgyorsult közlekedés és a nagy népsűrűség elősegítik a világméretű járványok terjedését.
Nyilvánvaló, hogy a bibliai próféciákban leírt jelekkel – háborúk, gazdasági válság, járványok és természeti katasztrófák – már korábban is találkozhattunk a történelemben, de nem ilyen sűrűséggel, és nem egyszerre. A próféciák szerint ezek a válságok a jövőben még inkább megsokasodnak és világméretűvé válnak. Most még egy-egy válságos időszak után fellélegezhetünk, eltelik egy bizonyos idő a következőig, de a jövőben ez a köztes idő a szülési fájdalmakhoz hasonlóan egyre rövidebb lesz, a válságok pedig egyre erősebbek.
Sokan, akik nem hisznek Istenben, azt mondják, hogy ha Ő valóban létezne, biztos mutatna valamilyen jelet az embereknek, hogy higgyenek benne. Akik így érvelnek, nem tévednek: Isten kinyilatkoztatta a Bibliában az utolsó idők jeleit. Az, hogy látjuk beteljesedni ezeket a próféciákat, már önmagában bizonyítja Isten létezését. Akinek pedig mindez nem elég bizonyíték, azokhoz szólnak Jézus szavai:
Mikor esteledik, azt mondjátok: Szép idő lesz; mert vörös az ég. Reggel pedig: Ma zivatar lesz; mert az ég borús és vörös. Képmutatók, az ég ábrázatát meg tudjátok ítélni, az idők jeleit pedig nem tudjátok? (Máté 16:2-3)
2.3 AZ ELRAGADTATÁS – MILLIÓK ELTŰNÉSE
Az egyre erősödő környezeti- és gazdasági válságok mellett a közeljövőben egy egészen másfajta megrázkódtatás is éri majd a világot. Több millió ember egyik pillanatról a másikra egyszer csak eltűnik. Ez lesz Jézus Krisztus második eljövetele, ami semmiben sem fog hasonlítani a 2000 évvel ezelőtti első eljövetelére. Jézus ugyanis ezúttal azért jön majd, hogy elvigye a földről azokat, akik benne hisznek, mert Isten szándéka az, hogy az övéit megkímélje a földre váró legnagyobb csapásoktól:
És várjátok az Ő Fiát az égből, akit feltámasztott a halálból, Jézust, aki megszabadít minket amaz eljövendő haragtól. (I. Thessalonika 1:10)
A nagyköveteket is hazahívják, ha háború tör ki abban az országban, ahol szolgálatot teljesítenek. Jézus Krisztus is hazahívja majd az övéit, akiket földi követeinek tekint.
Jézus ezúttal nem látható módon jön majd el, vagyis nem jön le a Földre, hanem csak a felhőkig jön, s ott találkozik majd az övéivel.
Túlzás nélkül mondható, hogy az elragadtatással sok millió ember tűnik majd el a földről váratlanul, ami az itt maradtak szemében hatalmas tragédia lesz. Bizonyára ez lesz a legnagyobb médiaszenzáció az emberiség történetében, amire mindenki a magyarázatot keresi majd. Nyilván lesznek különféle elméletek, hogy mi történhetett. Terrorakció? Földönkívüli támadás? Esetleg az az evolúciós tisztulás, amit a New Age irányzat jósolt? (A New Age szerint ugyanis a föld a jövőben valamiképp megtisztul majd az "elavult eszméket" valló kereszténységtől, akik jelenleg akadályozzák a világ új evolúciós korszakának kezdetét.)
A sokféle elmélet között azt azonban nem fogadja majd el az emberiség, hogy a Bibliában leírt elragadtatás történt meg:
Az igaz eltűnik, és nem érti senki, és az irgalmasságot cselekedők elragadtatnak, és senki nem fogja fel, hogy a veszedelem elől ragadtatik el az igaz. (Ézsaiás 57:1)
Az elragadtatást az teszi majd igazán drámai eseménnyé a földön maradt emberek számára, hogy a hívőkkel egyidőben a kisgyerekek is el fognak tűnni a földről. Jézus egyértelműen kinyilvánította, hogy a gyerekek Isten országához tartoznak:
Engedjétek hozzám jönni a gyermekeket és ne tiltsátok el őket; mert ilyeneké az Istennek országa. (Márk 10:14)
Bele sem lehet pontosan gondolni, hogy mi lesz a földön közvetlenül az elragadtatás után. Félbe maradt telefonbeszélgetések, eltűnt szeretteiket kereső kétségbeesett emberek. A vezető nélkül maradt járművek, vagy éppen a bekapcsolva maradt háztartási gépek mindenfelé baleseteket, tűzvészeket, robbanásokat okoznak. A gazdátlanul maradt lakásokban, üzletekben megindul a fosztogatás. A problémát csak fokozza, hogy sokan tűnnek el az egészségügyből, rendőrségtől és tűzoltóságtól, de az élet többi területén is jelentős munkaerőhiány lép fel. Azok az országok, melyekben nagyarányú a keresztény népesség, összeomolhatnak gazdaságilag, társadalmilag.
Az elragadtatással egyidőben történik majd egy másik esemény is: azok a korábban elhunyt emberek, akiknek a lelke a mennyben van, feltámadnak, és testben mennek a mennybe. Az elragadott hívők és a feltámadt emberek teste egyszerre tűnik el a földről:
Mert maga az Úr riadóval, arkangyal szózatával és isteni harsonával leszáll az égből: és feltámadnak először, akik meghaltak a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elé a levegőbe; és ekképpen mindenkor az Úrral leszünk. (I. Thessalonika 4:16-17)
Isten a saját képére teremtette az embert, s mivel Ő tökéletes, az ember is tökéletes volt a teremtéskor, a halál és a romlandóság csak a bűnbeesés után lépett az ember életébe. Az elragadtatással, illetve a feltámadással azonban Isten ismét tökéletessé és romolhatatlanná teszi az emberi testet, s ebben az átváltozott formában kerülnek mindannyian Isten elé:
Íme titkot mondok nektek. Mindnyájan ugyan nem alszunk el, de mindnyájan elváltozunk. Nagy hirtelen, egy szempillantásban, az utolsó trombitaszóra; mert trombita fog szólni, és a halottak feltámadnak romolhatatlanságban, és mi elváltozunk. (I. Korinthus 15:51-52)
2.4 AZ ELRAGADTATÁS NAPJAI
Az elragadtatás napjairól maga Jézus mondott próféciát a tanítványainak. Ebben az özönvíz előtti napokhoz hasonlította a második eljövetelének idejét:
Amiképpen pedig a Noé napjaiban volt, akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Mert amiképpen az özönvíz előtt való napokban ettek és ittak, házasodtak és férjhez mentek, mind ama napig, amelyen Noé a bárkába ment. És nem vettek észre semmit, míg el nem jött az özönvíz és mindnyájukat elragadta: akképpen lesz az ember Fiának eljövetele is. Akkor ketten lesznek a mezőn; az egyik felvetetik, a másik otthagyatik. Két asszony őröl a malomban; az egyik felvetetik, a másik otthagyatik. Vigyázzatok azért, mert nem tudjátok, mely órában jön el a ti Uratok. (Máté 24:37-42)
Noé idejében az emberek a mindennapi életüket élték, ettek-ittak, házasodtak. Látták, hogy Noé az özönvízre készül, de képtelenségnek tartották azt, hogy Isten ítélettel sújtja majd a földet, Noét pedig bolondnak nézték, amiért bárkát épített. Amikor aztán esni kezdett, s az özönvíz mindent elsodort, akkor már nem tudtak ellene semmit tenni. Az elragadtatás ma ugyanolyan képtelenségnek tűnik az emberek számára, s bolondnak tartják azokat, akik ebben hisznek. Miután azonban Jézus visszajön majd, és egyik pillanatról a másikra magához veszi az övéit, az itt maradtak számára nem marad menekülési lehetőség az elkövetkező, csapásokkal teli időszak elől.
Noé kortársaira csak akkor érkezett el az ítélet, amikor Noé már biztonságban volt a bárkában. Jézus maga vont párhuzamot Noé története és az elragadtatás között, így biztosak lehetünk abban, hogy a jövőbeni ítélő csapások sem szabadulnak addig rá a földre, amíg az elragadtatás meg nem történik.
Egyes keresztény egyházaktól hallani olyan véleményt, hogy Jézus csak akkor jön majd vissza a földre, ha itt már béke és igazság uralkodik. Ennek a véleménynek azonban maga Jézus mondott ellent, amikor a visszajövetelének napjait Noé napjaihoz hasonlította. Nézzük csak meg, milyen is volt a föld Noé napjaiban, vajon béke és igazság uralkodott?
A föld pedig romlott volt Isten előtt és megtelt a föld erőszakkal. Isten a földre tekintett, és látta, hogy az megromlott, mert minden test megrontotta az ő útját a földön. Ezért így szólt Isten Noénak: Minden test vége elérkezett előttem, mivelhogy a föld erőszakkal telt meg általuk: és elveszítem őket a földdel együtt. (I. Mózes 6:11-13)
Közel 2000 év telt el azóta, hogy Jézus megígérte, hogy visszatér. Sokan gúnyolódnak ezen, és az utolsó időkről szóló próféciákat sajnálatos agyrémnek tartják. Róluk mondja a Biblia a következőket:
...az utolsó időben csúfolkodók támadnak, akik saját kívánságaik szerint járnak, És ezt mondják: Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert amióta az atyák elhunytak, minden ugyanúgy marad a teremtés kezdetétől fogva. (II. Péter 3:3-4)
A folytatásban azután megérkezik a válasz is a gúnyolódók számára:
Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr értünk, mert nem akarja, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson. (II. Péter 3:9)
Ma tehát még kegyelemből várat magára az Úr, magához hív, és megbocsát a hozzá térőknek. Nemsokára azonban letelik a kegyelem ideje, és meglesz az elragadtatás, majd pedig a földet eléri Isten ítélete.
2.5 KÖZEL VAN, DE MIKOR?
Ha összevetjük a világban körülöttünk zajló eseményeket a bibliai próféciákkal, bizton mondhatjuk, hogy nagyon közel van az elragadtatás. Az is kiderül a Bibliából, hogy az elragadtatást követő ítéletek után egy ezer évig tartó korszak kezdődik majd a földön. Ez a béke és helyreállítás korszaka lesz, amikor Jézus Krisztus közvetlenül itt lesz a földön. Ez lesz Jézus ezeréves királysága.
Vajon pontosan mennyi idő lehet még hátra mindezeknek a bibliai ígéreteknek a beteljesüléséig? Az elragadtatás időpontját nem jelentette ki Isten, ám az ezeréves királyság időszakára vonatkozóan találunk néhány támpontot a Bibliában.
A Biblia azt mondja, hogy Istennél egy nap annyi, mint a földön ezer év:
Egy azonban ne legyen elrejtve előttetek, szeretteim, hogy egy nap az Úrnál olyan, mint ezer esztendő, és ezer esztendő, mint egy nap. (II. Péter 3:8)
Azt is tudjuk, hogy a teremtés hat napig tartott, majd a hetedik napon Isten megpihent. Mindezek alapján várható, hogy a föld is 6000 évnyi "munkaidő" után, a hetedik évezredben pihen majd meg, és lel végre békére az új világkorszakban, Jézus ezeréves királyságában.
A Biblia időszámítása szerint a teremtéstől Jézusig 4000 év telt el, azóta pedig majdnem újabb 2000, ami összesen 6000. A jelenlegi világkorszakunk vége, s egyben a hetedik évezred kezdete tehát ebben az évszázadban várható. De vajon pontosan mikor?
Az ezeréves királyság kezdetének pontos évszámáról sajnos csak találgatni lehet. Az egyik szempont, amit figyelembe lehet venni, az Jézus Krisztus halálának és feltámadásának 2000. évfordulója. Ha ekkor telne le a kirendelt 2000 év, az 2033-ra esne. A másik szempont pedig az, hogy a zsidó időszámítás szerint a teremtés 6000. évfordulója 2036-ra esik. Ám egyáltalán nem biztos, hogy Isten e két lehetséges időpont közül választja ki az új világkorszak kezdetének évszámát.
Sajnos bele kell nyugodnunk, hogy a bibliai próféciák célja elsősorban nem az, hogy előre mindent tudjunk a jövőről, sőt, gyakran csak a beteljesülésük után válnak teljesen érthetővé. Isten azért ad próféciákat, hogy amikor megrázó események következnek be, megőrizzük a hitünket, tudva, hogy az Úr irányít:
Most megmondom nektek, mielőtt meglenne, hogy mikor meglesz, higgyétek majd, hogy én vagyok. (János 13:19)
Amikor megtörténik az elragadtatás, akkor válik csak bizonyossá, hogy a föld a jelenlegi világkorszak utolsó éveibe lépett, de nem tudjuk előre, hogy az mikor lesz pontosan. Jézus világossá tette, hogy az elragadtatás akkor következik majd be, amikor senki nem számít rá, mivel annak időpontját csakis maga Isten ismeri:
Arról a napról és óráról pedig senki sem tud, az ég angyalai sem, hanem csak az én Atyám egyedül. Legyetek hát éberek, mert sem a napot, sem az órát nem tudjátok, hogy mikor jön el az embernek Fia. (Máté 24:36, 25:13)
Ennek alapján pedig, ugyan ki merné azt állítani, hogy az elragadtatás nem történhet meg akár már a következő percben?